Fókuszban a remekmű: A baba inspirálja a diákokat Lengyelországban!

Fókuszban a remekmű: A baba inspirálja a diákokat Lengyelországban!

2025 májusában és júniusában a Karl Dedecius Alapítvány két jelentős eseménynek adott otthont Bolesław Prus „Lalka” (német fordítása: „A baba”) című regénye körül. Az alkalom a mű új fordítása volt Lisa Palmes és Lothar Quinkenstein fordítóktól, akik ezeket az eseményeket arra akarták felhasználni, hogy mélyebb betekintést nyújtsanak a műfordítás kihívásaiba.

2025. május 27-én Lengyelország 14 iskolájából több mint 500 diák vett részt a Zoomon tartott webináriumon. A résztvevő iskolák többek között Katowice, Gryfice és Łódź városaiból érkeztek. A webináriumon Palmes és Quinkenstein nemcsak fordítói munkájukról beszélt, hanem arról is, hogy a regény milyen bűvöletet jelent a modern olvasók számára.

A fordítás tárgya

A webinárium témái között szerepelt különösen egy 130 éves regény kortárs közönség számára történő lefordításának kihívásai, valamint a tandemmunka koncepciói. A hallgatóknak lehetőségük volt közvetlenül a fordítóknak kérdéseket feltenni, ami aláhúzta az esemény interaktív jellegét.

A második eseményre 2025. június 10-én került sor a słubicei Collegium Polonicumban. Az Adam Mickiewicz Egyetem Akadémiai Gimnázium diákjai és a Collegium Polonicum diákjai egyaránt jelen voltak itt. Az interaktív műhely az irodalmi klasszikusok kortárs fordításaira és a fordítók ezzel kapcsolatos döntéseire összpontosított. A résztvevők értékes betekintést kaptak az új fordítás elkészítésének folyamatába, és megértették a fordítók szempontjait.

Bolesław Prus és „Lalka”

Bolesław Prust, Aleksander Głowacki néven született 1847. augusztus 20-án Lengyelországban, a lengyel kritikai realizmus egyik legfontosabb képviselőjének tartják. „Lalka” című művét 1887 és 1889 között írta, és 1890-ben adták ki. A könyvet ma már sokan, köztük a Nobel-díjas Czesław Miłosz is a legnagyobb lengyel regénynek tartják. A regény fontos témái a főszereplő Stanisław Wokulski és a nemesasszony, Izabela Łęcka boldogtalan szerelme, valamint a 19. századi varsói társadalmi viszonyok ábrázolása.

A „Lalka”-t már 28 nyelvre lefordították, és többször filmre adaptálták. A franciák és az angolok „The Doll”-nak hívják, a cím egy kevésbé jelentős eseményre utal, amely egy ellopott játékkal kapcsolatos, de gyakran szorosan kapcsolódik Izabela Łęcka karakteréhez. Prusnak a korabeli társadalom ábrázolása iránti intenzív érdeklődése különösen a helyszín és a szereplők gondos kidolgozásában mutatkozik meg.

Az elszegényedett arisztokrata háttérből származó, pincérként induló Wokulski a sorscsapások sorozata révén gazdag üzletemberré válik, aki az arisztokrata körökbe kerül. Boldogtalan szerelmi története Izabelával nemcsak személyes frusztrációit tükrözi, hanem korának társadalmi tehetetlenségét is megszólaltatja.

A "Lalka" Wokulski kudarca élénken szól, aki egy nő szeretetéért küzd, aki úgy érzi, hogy elszakad közte és egy másik férfi, Starski között. A regény, amely ma is lenyűgözi az olvasókat, lenyűgözi szereplőinek mélységét és a mindennapi élet megfigyeléseit.

Összegzésként elmondható, hogy a Karl Dedecius Alapítvány által szervezett rendezvények nemcsak Prus munkássága iránti érdeklődést keltették újra, hanem a fordítói munka fontosságára is rávilágítottak. A rendezvényekkel kapcsolatos további információk a weboldalon találhatók Karl Dedecius Alapítvány, míg Bolesław Prusról és irodalmáról további információk állnak rendelkezésre Wikimédia valamint tovább Wikipédia megtalálható.