Dr. Mehner elismert indológiai kutatási díjat kap!

Dr. Mehner elismert indológiai kutatási díjat kap!

2025. október 17-én Dr. Maximilian Mehner, a marburgi Philipps Egyetem indológusa elnyerte a Német Keleti Társaság (DMG) kutatási díját a 35. Német Orientalista Napon Erlangenben. Ezt a tekintélyes kitüntetést 5000 euróval ruházzák fel, és Dorian Pastorral közösen ítéli oda a párizsi École Normale Supérieure. Mehnert az indiai szellemtörténettel kapcsolatos kiemelkedő kutatásaiért ismerték el.

Munkásságának középpontjában az eddig kevéssé kutatott szanszkrit szöveg, a „Vīraratnaśekharaśikhā” áll, amelyet a kasmíri tudós, Sāhibrām írt. Sāhibrām 1872-ig élt, és Ranbir Singh, a Dogra-dinasztia második uralkodója megbízásából készítette a művet. A szöveg az „Aḫlāq-i Muḥsinī” perzsa királyi tükör adaptációja, amelyet a 16. század elején Kamāl ad-Dīn Ḥusain Wāʿiẓ Kāšifī írt Herátban, a Timurid-korszakban. Ez a mű széles körben elismert az iszlám világ és Dél-Ázsia különböző részein, és 40 fejezetből áll, amelyek mindegyike az ideális uralkodó egy-egy jellemzőjének szentelődik.

Kutatási projektek és kulturális kapcsolatok

Dr. Mehner bemutatta a „Vīraratnaśekharaśikhā” jegyzetekkel ellátott első kiadását és a kiválasztott fejezeteinek fordítását. Intenzíven foglalkozik Sāhibrām fordítási stratégiájával, amely politikai, vallási és filozófiai témákat kapcsol össze. A szöveg karakterversei is gazdagok szójátékokban és összetett lírai formákban.

Mehner kutatási tevékenységeinek egy része a DFG „Sāhibrām's Adaptation of the Aḫlāq-i Muḥsinī” projekt részeként zajlik. Ez az interdiszciplináris projekt a marburgi Philipps Egyetem indológiai és iráni tanulmányi tanszékei között indult, és az indo-perzsa kulturális transzfert vizsgálja a 19. századi Indiában. Egy kapcsolódó platform olyan témákkal foglalkozik majd, mint az indo-perzsa szövegátvitel, valamint a szanszkrit és a perzsa nyelv jelentősége a 19. századi Kasmírban. Látogassa meg a Blog erről a projektről.

Az indológia jelentősége

Az indológia tudományága átfogóan elkötelezett az indiai kulturális terület nyelveinek, kultúráinak és történelmének. Gyökerei a 18. századig nyúlnak vissza, amikor a klasszikus szanszkrit szövegek tanulmányozása és fordítása egyre fontosabbá vált. A modern indológia kifejlesztésében és megalapozásában olyan neves tudósok járultak hozzá, mint Wilhelm von Humboldt és Franz Bopp, az indológia első német professzora pedig August Wilhelm Schlegel volt Bonnban 1818-ban.

Mehner munkája szemlélteti az indológia alapvető szerepét a mai bölcsészettudományi kutatásokban. Az interdiszciplináris megközelítések segítségével az Indology nemcsak történelmi szövegek értékelésére törekszik, hanem a modern indiai nemzeti nyelvek és irodalmaik integrálására is. Ez a szinergia elősegíti a kulturális, politikai és társadalmi trendek megértését az indiai kontextusban.

A marburgi indológia az ősi indiai források szerkesztői és szövegkritikájának nemzetközileg elismert központjává nőtte ki magát, és központi szerepet játszik az indo-perzsa kulturális párbeszéd megértésében, ahogyan az Sāhibrām és más 19. századi tudósok munkáiban megnyilvánul. Elkötelezettségét olyan kiemelkedő kutatások és projektek támasztják alá, mint például Dr. Mehner formájú.